2010. november 21., vasárnap

Padlizsános paradicsomos tészta

Szerintem sokszor meséltem már neked erről a tésztáról, mert nagyon gyakran készül nálunk. Még abból az időből való a recept, amikor vegetáriánus voltam és csak húsmentes ételeket készítettem. Soha nem felejtem el azt a napot, amikor először próbáltam ki. Vasárnap volt és csak gyorsan össze akartam dobni valamit a Forma 1 előtt, ezért megcsináltam ezt az ételt. Akkora sikere volt, hogy a Párommal ketten majdnem az egész adagot megettük mire a futamnak vége lett. Persze ez nem annyira nagy teljesítmény ha azt nézzük, hogy csak egy fél csomag tészta van benne. Ráadásul ez volt az első olyan vegetáriánus étel, melyből Párom bevallása szerint sem hiányzik egyáltalán a hús. Te pontosan tudod, mekkora szó az, hogy ilyen elhangzott az Ő szájából...


A következők kellenek hozzá:
- 1 normál méretű padlizsán 
- 250 g spagetti tészta
- 1 doboz hámozott egész paradicsom konzerv
- sajt a tetejére
- só, bors, cukor, fokhagyma és bazsalikom


Először a padlizsánt készítem el a következőképpen: nem túl vékony, de nem is túl vastag szeletekre vágom, majd mindkét oldalukat alaposan besózom és állni hagyom. A padlizsán ez idő alatt kiengedi a nedvességtartalmának egy részét és nem lesz keserű. Ha már jó, akkor leöblítem róla a sót és papírtörlő segítségével alaposan megszárítom. Forró olívaolajban mindkét oldalukat szép aranybarnára sütöm. Közben felteszem főni a tésztát és elkészítem a szószt. A paradicsomkonzervet felteszem főni, hozzáadok sót, borsot, kevés fokhagyma granulátumot, rengeteg szárított bazsalikomot és egy kevés cukrot, hogy elvegye a paradicsom savanykásságát, majd a szószt összeforralom. Ha kész, botmixerrel alaposan lepürésítem és összekeverem a kifőtt tésztával. Egy kisebb méretű jénaiba egymásra rétegzem a két hozzávalót: a paradicsomos spagettit és a padlizsánt, végül alaposan megszórom reszelt sajttal és 180 fokos sütőben addig sütöm, amíg a sajt szépen megpirul a tetején. Nagyon finom, remélem kipróbálod és beszámolsz róla, hogy sikerült!

Elena

2010. november 20., szombat

Miért jött létre ez a blog?!

Adott két barátnő, akik már annyi éve ismerik egymást, hogy azt inkább ki se számolják... Nem lenne az senkinek jó... Szóval adott a két barátnő, akiket az élet messze sodort egymástól. Persze csak földrajzilag, de ez épp elég ahhoz, hogy az internet alapvető kommunikációs eszközzé lépjen elő a barátságukban. Merthogy ugye nem lehet minden hétvégén ennyit utazni, a hétköznapokról nem is beszélve...

Van tehát két, egymástól 200 km-re élő barátnő, akik nem mellesleg imádnak sütni, főzni és mindenekelőtt enni és szinte folyamatosan újabb és újabb recepteket osztanak meg egymással e-mailen, sms-ben és egyéb elektronikus úton. Ennek persze sok esetben az a vége, hogy a recept elveszik, véletlen törlésre kerül és nem találják többé. És el is jutottunk a bloghoz.

A bloghoz, melynek célja, hogy a fent említett két barátnő szervezett, követhető és visszakereshető formában ossza meg egymással (és esetleg másokkal is) kedvenc, jól bevált vagy éppen frissen szerzett receptjeit, illetve mindent ami a főzéssel kapcsolatos. És hogy mit kell tudni erről a két csajsziról?

Frambuesa szívesebben süt mint főz és ez meg is látszik rajta. Mindemellett pedig megszállottan gyűjti a szakácskönyveket és imád kísérletezni a frissen szerzett receptekkel... Arándano pedig az egészséges életmód híve, aki igyekszik minden receptet egy kicsit reformosra, egészségesre átszabni. Persze nem megszállott, egyszer-egyszer simán elcsábítható egy finom és egészségtelen pizzára, süteményre vagy fagyira...

Ennyit tehát arról, hogy miért is jött létre ez a blog, a következőkben pedig jöjjenek a receptek, a sztorik és minden egyéb...!

Elena